E döntés megkönnyítésére indítottam el nyári sportválasztó táboraimat és ugyanez a segítő szándék vezérelt, amikor januárban elkezdtem az egyes sportágakat bemutató blog-sorozatot is.
Az első bejegyzés a labdasportoké volt, legutóbb pedig a rendkívüli hóhelyzetre való tekintettel a hógolyózás-síelés-korcsolyázás örömeiben mártóztunk meg.
Ma viszont kedvenc sportágaimról lesz szó; a vízi sportokról!
Úszóedzőként kicsit részrehajló vagyok, de talán te is egyetértesz velem; az úszás ma már alapkészségnek számít, akár a biciklizés, vagy éppen az írás-olvasás. Az a gyerek, aki nem tud úszni, soha nem fogja igazán biztonságban érezni magát a vízen-vízben, még a sekély Balatonban sem, nem is beszélve egy tengerparti nyaralásról, vagy egy családi hajókázásról!
Az úszás ráadásul velünk született készség, sőt, ez az egyetlen olyan sport, amit valamilyen formában már az anyaméhben is gyakorlunk, és amit a gyerek még csecsemőkorában elkezdhet.
Nem véletlen, hogy a babaúszás ilyen nagy népszerűségre tett szert az utóbbi pár évben. Ha időben kezdjük meg a közös pancsolást a gyerekkel, minden nehézség nélkül tanul meg később úszni.
Ha ez kimaradt, akkor sincs baj; egy jó oktató mellett játék minden edzés és észrevétlenül szokik hozzá a gyerek a vízhez!
Szerencsére a „régi klasszikus” vízbedobós módszer már nem divat, ma már nem csak az a cél, hogy a felszínen maradjon a gyerek, hanem egy jó edző arra is odafigyel, hogy szeresse a vizet és élvezze az edzéseket!
Más sportokkal ellentétben az úszás nem csak korán kezdhető, de bármilyen korban gyakorolható, hiszen ez az egyik legkíméletesebb mozgásforma. Nem terheli az ízületeket, megerőltetés nélkül erősíti az izomzatot, a megfelelő légzéstechnika fejleszti a tüdőt, így különösen ajánlott asztmatikus megbetegedések, vagy mozgásszervi panaszok esetén. Úszással korunk népbetegsége, a helytelen testtartás, a ferde gerinc is legyőzhető!
Természetesen az úszás nem csak önmagáért érdekes: ez a kapu a vízi sportokhoz is, mint például a vízilabda, mely egyesíti magában az úszás és a labdajátékok jellem- és csapatépítő erényeit, a szinkronúszás, ami a ritmusérzéket és a mozgáskoordinációt is fejleszti, vagy akár a búvárkodás, ami új világokat nyit meg a kalandvágyók számára. És akkor még nem is beszéltünk a csónakázásról, vitorlázásról, vízisíről, amit úszni tudás nélkül nem tanácsos kipróbálni…
Már csak pár hónapot kell várni a nyárra és a sportválasztó táborra, addig is sportos napokat kíván,
Owolabi Gabriella és a Nyári Gyerektábor csapata
Ha tetszett a cikk, nyomj a megosztásra és küldd el másoknak is!